A budapesti EASM konferencia megrendezésével a régió nemzetközi láthatósága növekszik, új elméleti nézőpontok jelennek meg a sportmenedzsment területén, és előtérbe kerülnek az AI-alapú kutatási módszerekről szóló kritikus szakmai viták is. Interjú dr. Csurilla Gergellyel, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának docensével.
– Korábbi EASM konferenciar észtevőként milyen stratégiai előnyökhöz juttatja az egyetemet, hogy idén Budapesten rendezik meg az eseményt?
– A konferencia Budapesten, az egyetemünkön történő megrendezése páratlan lehetőséget kínál munkatársaink és hallgatóink számára, hogy közvetlenül közelről kövessék a legújabb kutatásokat, és kapcsolatba lépjenek a szakma kiemelkedő képviselőivel. A mester- és doktori hallgatóknak szánt tematikus szemináriumok mélyebb betekintést engednek a sportmenedzsment aktuális kihívásaiba, az egyetem egész tudományos közössége pedig nemzetközi láthatóságot nyer, ami a jövőbeni közös kutatások megalapozását is segíti.
– A sportmenedzsment-tudományterület szempontjából milyen hatása van annak, hogy a konferenciát Közép-Kelet-Európában tartják?
– A sportmenedzsment-kutatásokban eddig alig jelentek meg a közép-kelet-európai specifikumok. A budapesti EASM-konferencia lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk, miként különböznek régiónk problémái a nyugati országokétól, és milyen izgalmas esettanulmányokat kínálnak a helyi sajátosságok. Ezzel a közép-kelet-európai sportmenedzsment-kutatások láthatósága is növekszik, hangsúlyozva a tudományterület regionális sokszínűségét.
– Hogyan formálja az AI térnyerése a sportmenedzsment-kutatások jövőjét, és milyen lehetőségeket és nehézségeket vet fel?
– A nyelvi AI-modellek hatására ugrásszerűen megnőtt a kéziratok száma a folyóiratoknál, ami lassította a publikációs folyamatot, és előfordulhat, hogy egyes eredmények már a megjelenéskor sem annyira aktuálisak. Ugyanakkor ezek az eszközök lehetőséget adnak a nem anyanyelvi angol kutatóknak, hogy gondolataikat könnyebben és pontosabban fogalmazzák meg, így csökkentik a nemzetközi publikálás belépési korlátait. A jövő kutatási napirendjének az AI etikai és metodológiai kérdéseit is fel kell vennie, miközben ki kell aknáznia a technológia tudásteremtést demokratizáló potenciálját.
