Magyarországon a felsőoktatási szintű, intézményesített sportszakemberképzés 1925-ben indult a Magyar Sporttudományi Egyetem (HUSS) elődintézményében, a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán (TF), későbbi nevén a Magyar Testnevelési Egyetemen. Az intézmény kezdetben osztatlan testnevelő tanárképzést nyújtott.

A Testnevelési Főiskolán 1960-ban indult meg a sportvezetők képzése, majd az 1969/70-es tanévtől sportszervező képzés címen folytatódott, kezdetben három, illetve négy évig. Az 1981/82-es tanévben vezették be a speciális sportmenedzsmenttantervet elsősorban levelező programként, négyéves tanulmányi idővel, részben megújított tantárggyal.

Az 1990-es évekig a sportszervezetek képzésében az a megközelítés dominált, amely a hallgatókat egy alapvetően adminisztráció központú társadalmi-gazdasági irányításban betöltött pozícióra készítette fel. A környezeti változások (az 1990-es rendszerváltás és az ezzel járó társadalmi-gazdasági és politikai változások) következtében sürgősen szükségessé vált a képzési koncepció felülvizsgálata: a sportszakmai képzés korszerűsítésének meg kellett felelnie a sport fejlődési trendjeinek és környezeti feltételeinek.

Az 1990-es években megkezdett tantervi reform az 1993/94-es tanévben teljesen új tematikus struktúrát eredményezett. Az új tanterv a testnevelés és a sport funkcióinak és szervezeti rendszerének változásával összhangban határozta meg a képzés célját. Az irodai képzés helyett a menedzserorientált oktatás került előtérbe a gazdasági, menedzsment, kereskedelmi, jogi, pénzügyi és vállalkozói ismeretek dominanciájával. Az 1993/94-es tanévben indult a Testnevelési Egyetemen a Sportmenedzsment Program, hároméves képzési idővel, amely nemcsak nevében, hanem szellemiségében is új képzési programot jelentett.

Az új felsőoktatási törvénnyel összhangban a képzési időt az 1994/95-ös tanévtől négy évre kellett növelni. A képzésben megjelenő új tantárgyak (sportgazdaságtan, pénzügy, számvitel, marketing) miatt elengedhetetlen volt a sportmenedzser képzés mögötti kari bázis bővítése. Kiemelkedő eredménynek tartjuk, hogy képzési programunkat az Európai Egyetemek Felsőoktatási Hálózatának Sportirányítási Bizottsága elfogadta. A hálózat néhány tagja, valamint számos kelet-európai egyetem már jelezte konkrét együttműködési szándékát a hallgatói és oktatói csereprogramban.

A speciális csoport működési körébe tartozik a főállású és levelező sportszervező teljes spektruma, valamint a főállású és levelező sportmenedzsment programok. Emellett a kollégák részt vesznek az egyetemi szintű testnevelőtanár-, egészségtanár- és humánkineziológiai képzésben, valamint szakmai edzőképzésben és tanári kiegészítő képzésben nappali és levelező formában egyaránt.

A bolognai felsőoktatási rendszer keretében a hazai felsőoktatás is átalakul az európai felsőoktatási rendszer változásainak megfelelően. A 2006/07-es tanévtől a hagyományos duális rendszert, azaz az egyetemi és főiskolai képzésre épülő felsőoktatást fokozatosan felváltja a többciklusú képzés, amelynek egymásra épülő szakaszai a következők: alapszak (Bachelor, BSc ill. BA), mesterképzés (MSc vagy MA), doktori képzés (PhD vagy DLA).

A TF-en az 1960-as évektől főiskolai szintű sportvezetőket, sportszervezőket, sportmenedzsereket képeztek az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (Corvinus) kiváló oktatói közreműködésével. Az egyetem arra törekedett, hogy a sportszervezés és sportmenedzser szakos hallgatók számára lehetőséget biztosítson a mesterképzésben való folytatásra.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (HUSS) a levelező és nappali tagozatos sportszervezés szakot (BSc) önállóan működteti alap- és mesterképzésben.

Az egyetem szoros kapcsolatot ápol nemzetközi és nemzeti sportszövetségekkel az edzők, sportszervezők és sportmenedzserek képzésében. Sikeres partneri kapcsolataink vannak a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a Versenysportok Országos Szövetségével, a Magyar Egyetemi Sportszövetséggel, a Sportklubok Szövetségével és a Magyar Edzői Szövetséggel.