Az EASM2025 konferencia egyik izgalmas témája a „Sport, társadalmi fejlődés és kulturális nézőpontok” elnevezésű. E téma kapcsán készítettünk interjút a témakör egyik szakértőjével, Dr. Dóczi Tamással, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének oktatójával.
– Milyen szerepet játszik a sport a társadalmi kohézió és a közösségépítés előmozdításában különböző kulturális háttérrel rendelkező csoportok esetében?
– A sport legfontosabb jellemzője ebből a szempontból az, hogy közös nyelvet jelent – olyan eszköz, amely képes összekötni az embereket akkor is, ha valójában nem beszélik ugyanazt a nyelvet. A sporttevékenységek kiválóan alkalmasak közös célok kitűzésére a csapattagok között, és ezeknek a céloknak az elérése értelemszerűen erősítheti az összetartozást. Ugyanakkor idealista elképzelés lenne azt állítani, hogy ezek a pozitív hatások automatikusan megvalósulnak, amint „bedobunk középre egy labdát”. Nem, ezekért tudatosan kell dolgoznunk, mégpedig a sporttevékenységek, programok és szervezetek megtervezése, megvalósítása és – nem utolsósorban – értékelése során is.
– Hogyan befolyásolják a kulturális normák és értékek a sporthoz való hozzáférést és részvételt a különböző társadalmi rétegekben?
– Nos, még ha szeretjük is azt hinni, hogy a sport mindenki számára hozzáférhető, a valóság ennél árnyaltabb. Igaz, hogy ha van egy labdád, már lehet vele játszani, és ha van lábad, elmehetsz futni. De először is: a legtöbb sportág jóval több felszerelést igényel ennél, és itt máris megjelennek az anyagiak, mint a részvétel egyik akadálya. Másodszor, amint belépünk a szervezett sport vagy az élsport világába, a tagsági díjak kifizetése, illetve a sportklubok működési struktúrája komoly nehézséget jelenthetnek a hátrányos helyzetűek számára. A probléma ezzel az, hogy sok olyan szocializációs előny, amit a sporthoz kötünk, valójában csak szervezett, pedagógiailag képzett szakemberek által vezetett tevékenységek során tud megvalósulni. Harmadszor pedig valóban: a családok kulturális háttere is befolyásolja, hogy ösztönzik-e tagjaikat (különösen a lányokat és nőket) a sportolásra, de azt is meghatározza, hogyan gondolkodnak a sport céljáról és lényegéről. Így például, ha egy adott kultúrában a nagyon versengő, egyén az egyén ellen típusú játékok nem elterjedtek, akkor nehéz lesz azonosulniuk azzal a nyugati sportkultúrával, amelyet az individualizmus, a verseny és a folyamatos fejlődés értékei határoznak meg.
– Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a sportfejlesztési programoknak a nemek, illetve különböző társadalmi csoportok közötti egyenlőség elérésében?
– Ahogyan már korábban is említettem, a lányok és nők sportbeli részvételéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális normák világszerte nagyon eltérőek lehetnek – és ez a sokszínűség egyértelműen eltérő megközelítéseket igényel, különösen akkor, ha társadalmi célú sportprogramokat valósítunk meg, vagy ha a sporthoz való egyenlő hozzáférés a cél. A kihívás abban rejlik, hogy anélkül legyünk adaptívak, hogy megbélyegeznénk bárkit, és hogy elkerüljük az olyan megoldások erőltetését, amelyek szerintünk mindenhol működnek, csak mert a saját környezetünkben beváltak. A siker esélyének növelése érdekében a célcsoportokat már a tervezés kezdeti szakaszától be kell vonni a folyamatba.
– Milyen szerepe van a globális sporteseményeknek, olimpiáknak, világbajnokságoknak a kulturális értékek közvetítésében és a társadalmi attitűdök formálásában?
– Mivel ezek az események óriási publicitást kapnak, valóban emberek milliárdjaihoz érhetnek el szerte a világon. Ez lehetőséget ad különböző társadalmi értékek népszerűsítésére, bizonyos kisebbségek elfogadásának előmozdítására, vagy általánosságban az emberi jogok érvényesítésére. Ugyanakkor túl egyszerű lenne azt állítani, hogy ezek a sport megaesemények szilárd alapját képezhetik a világbékének és egységnek. Valójában ezek szimbolikus „csataterek” is, ahol különböző hitek és értékek jelennek meg és kapnak nagy nyilvánosságot. Éppen ezért én inkább olyan lehetőségként tekintek ezekre, amelyek mindannyiunk számára alkalmat adnak arra, hogy felismerjük, miben hasonlítunk és miben különbözünk egymástól, valamint, hogy vitákat folytassunk és értelmes párbeszédeket kezdeményezzünk arról, miként tudunk együtt élni ezekkel a különbségekkel.
A sportfejlesztés kifejezetten a sportágak, vagy általában a sportnak valamiféle szakmai fejlesztéséről szól, ez inkább a sport általi fejlesztés.
