Az Európai Sportmenedzsment Szövetség (EASM) szeptember 2. és 5. között Budapesten, a TF-en sorra kerülő konferenciájának egyik legizgalmasabb témája kelet-közép európai országok helyzete, lemaradása a sportmenedzsment terén. E témában készült interjú prof. dr. Géczi Gáborral, az EASM 2025 konferencia tudományos igazgatójával, a TF Sportmenedzsment Tanszékének vezetőjével.
– Hogyan került az esemény programjába a „Sportmenedzsment a kelet-közép-európai országokban” téma?
– Amikor a TF megpályázta az EASM-konferenciát, a pályázati anyagunkban azt a felajánlást tettük, hogy megpróbáljuk némiképpen bekapcsolni a régió országait a szervezet életébe, hiszen financiális okok miatt a kelet-közép európai országokból kevesen járnak az eseményre. Ennek megfelelően szervezünk egy tematikus napot, amelyre jóval kedvezőbb áron lehet regisztrálni. A saját kapcsolati hálónkat mozgattuk meg, hogy a régióban élő egyetemi kutatók és a sportmenedzsment területén dolgozó szakemberek körében népszerűsítsük a fórumot. Aki eljön, nagyobb eséllyel ismerheti meg a nagyon jól szervezett EASM struktúráját és a magas színvonalú konferenciát.
– Miről lesz szó a tematikus fórumon?
– Az itteni régióban lévő speciális sportmenedzsment témához kapcsolódó kihívásokról. Sorra vesszük a különböző problémákat, többek között az egyik legjelentősebbet, a gazdaságit, hiszen ezen a téren jelentős a lemaradása a régiónak a fejlettebb, nyugati régiókhoz képest, főként az élsport finanszírozása terén. Érdekes kérdés például, hogyan lehet sikeresen menedzselni olyan régióbeli csapatokat, amelyeknek jóval tehetősebb, nyugat-európai vagy tengerentúli klubokkal kell felvenniük a versenyt.
– A gazdasági vetületen kívül van még valamiben lemaradása a kelet-közép európai régiónak?
– Örökölt sajátossága, hogy sok esetben még mindig a szovjet típusú sportirányítási rendszer, a nagy multiszakosztályos modell van jelen. Ez Nyugat-Európában és Észak-Amerikában teljesen ismeretlen, ahol a csupán néhány szakosztállyal működő klubok nagyoknak számítanak. Ez is egy fontos kiívás, amelyet kezelni kell.
– A rendszerváltás óta történt-e előrelépés azokon a területeken, amelyeket fentebb említett?
– Ez rendkívül érdekes és összetett kérdés. Ha például a nyári játékokat nézzük, azt látjuk, hogy a környékbeli országokhoz képest Magyarország kimagaslóan teljesített a szerzett érmek tekintetében, ami jól tükrözi a hazai sport stratégiai-ágazati helyzetét, sikerét. Anélkül, hogy túlhangsúlyoznánk a magyar sport nemzetközi sikereit, megállapíthatjuk, hogy a régióbeli elitsport helyzete nem túl rózsás, még akkor sem, ha a csehek vagy a lengyelek egész jól teljesítenek a látványcsapatsportágakban. Következésképpen elmondhatjuk, hogy minden ország a saját problémájával küzd. A magyar sport esetében is látható, hogy melyek azok a portágak, amelyek már nem annyira eredményesek, és melyek azok, amelyek jobban tudtak adaptálódni az új környezethez, ami azt eredményezte, hogy el tudtak indulni felfelé az úton.
